kezdőoldal

Az alábbiakban egy gyakran előkerülő kérdésre igyekszem választ adni: hogyan és mikor kell (meglévő vagy új) fafödémen párazáró fóliát alkalmazni? Födém tetején történő párazáráskor bedunsztolódik-e (és elrohadhat-e) egy fafödém?
A kérdésre a választ úgy találjuk meg, ha ezeket a kérdéseket megválaszoljuk: Mitől lesz nedves? És ha nedves, megfelel-e a hőmérséklete, hogy a károsító organizmusok (gombák, baktériumok) megtelepedjenek és elszaporodjanak? (ugyanez igaz a penészgombára is).

A lakótérben normálisan jelen lévő pára nem csapódik ki, csak ha lehűl, a (jól, hézagmentesen-átlapolva fektetett) hőszigetelés pedig ettől megóvja. A szigetelésben persze már lecsapódhatna, de abba a (jól, felületfolytonosan ragasztott-fektetett) párazáró fólia miatt nem jut be. A párazáró rétegnek ezért minden esetben a hőszigetelésen belül kell lennie! Technológialiag egyszerűbb egy összefüggő felületen, a födém tetején végezni a párazárást, így a rögzítés sem lyuggatja át.
A fóliát (részlegesen) helyettesítheti az agyagtapasztás, mivel annak is nagy a páraellenállása, azoban egy organikus dolog kevésbé megbízható, mint egy műanyag fólia, mivel adódhatnak hőmozgásból, kiszáradásból keletkező repedések, ahol viszont már nulla a páraellenállás (azaz lényegében szelel).

Fürdőben, konyhában lehet olyan, átlagosnál nagyobb páraterhelés (forró gőz), ami egyből kicsapódik, az megjelenhet a fafödémen, de akkor is csak nagyon hosszú ideig tartó folyamatos (közben nincs szellőzés/száradás) igénybevétel után megy tönkre!

A dunszt egy zárt, forró gőzös tartósítási eljárás, nem sok köze van egy házhoz, amiben élő emberek laknak, akik friss levegőhöz is szeretnének jutni. Az ehhez szükséges egészséges számú légcsere (szellőztetés, vagy gépi szellőzés) során kell távozzon a pára nagy része is a lakásból, nem a szerkezeteken keresztül! Persze, mivel különbözik a páranyomás (melegebb levegőnek nagyobb), és a helyiséget emberek használják, akik gyakran előbbre helyezik a fűtésköltséget az egészséges friss levegőmennyiségnél, ezért indul(hat) el páravándorlás a határoló szerkezeteken keresztül; ezt akadályozza meg a párazáró fólia (elsősorban kis páraellenállású könnyűszerketeteknél). A fólia síkján belül azonban lényegében egységes a páratartalom és telítettség is (amennyire egységes a hőmérséklet, nincsenek hőhidak, extrém lehűlő felületek). A lakás közepén álló faoszlop sem megy tönkre attól, hogy van körülötte, benne pára, nedvesség.

Ha mégis aggódna a páralecsapódás miatt, akkor a fafödém alján kell a párazárást elvégezni, ez esetben kell még egy burkolat (pl. gipszkarton álmennyezet) alá, ami véleményem szerint felesleges pluszkiadás, de lehet egy esztétikai értéknövelés is, illetve fémbevonatos fólia esetén a párazáró rétegnek közvetlen hővisszaverő képessége is van.
Arra is ügyelni kell, hogy a párazárás folytonos legyen - azaz, ahol falhoz csatlakozik, ott a csatlakozás is zárt (ragasztott) legyen, és a falszerkezet is hasonló páraellenállású; ne jusson a vakolatrétegen keresztül sem a födémhőszigetelésbe a párás levegő. Szélsőséges esetben a falat is érdemes párazárni és burkolni.

Mivel csak a födémről esett szó, így ez csak fél-válasz, hiszen az egész házat egyben kell vizsgálni-kezelni, mivel egyszerre működik minden határoló szerkezete! Egyik megváltoztatása eredményezheti a másik gyorsabb elhasználódását, tönkremenetelét, ha csak pontszerűen kezeljük!
Mielőtt átalakításba fogna bele, mindenképp kérje ki szakember tanácsát!