tri-arc építész kft.

vCard:

Irodánk: Székesfehérvár, Szekfű Gyula u. 5. (Strabag irodaépület) első emelet 3. (a folyosó végén)

Bejárat és parkolási lehetőség a Semmelweis u. felől, az udvarból.

térkép / útvonaltervezés

Céginformációk

Adószám: 23088290-2-07
Cégjegyzékszám: Cg.07-09-019653
Bankszámlaszám: CIB 10700787-66187787-51100005
Statisztikai számjel: 23088290-7111-113-07
MÉK cégnyilvántartási szám: C-7-138
e-napló ügyfélszám (NÜJ): 261549751
felelősségbiztosítás kötvényszáma: 4822572 (2017.03.07.)
FMKIK nyilvántartási szám: FE23088290

account_circle

Riba Zsolt

irodavezető tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, építésügyi igazgatási szakértő

account_circle

Koloszár Réka

építész, lakberendező

nagyobb projekten együttdolgozó tervező partnerek:

account_circle

Gaál V. Afrodité

építész tervező, felelős műszaki vezető

account_circle

Váger Nóra

építész tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető

  • Székesfehérvár, Előd u.
  • Székesfehérvár, Kovásznai u.
  • Székesfehérvár, Nefelejcs u.
  • Velence, Bogrács u.
  • Székesfehérvár, Vízaknai u.
  • Mór, Álmos vezér u.
  • Gúttamási, Kossuth u.
  • Székesfehérvár, Tass u.
  • Székesfehérvár, Vízaknai u.
  • Székesfehérvár, Nefelejcs u.
  • Székesfehérvár, Korondi u.
  • Székesfehérvár, Koppány u.
  • Székesfehérvár, Gellért u.
  • Százhúsz lakásos társasház, Szfvár, Kelemen B. u.
  • Hatlakásos társasház, Szfvár, Kégl Gy. u. (terv)
  • Nonprofit gyermek- és ifj. szállás, Somogyvámos
  • NYME GEO Kar oktatási épület felújítása, átalakítása, Szfvár, Budai út-Alba Innovációs Park
  • Városi Autóbusz-pályaudvar, Székesfehérvár
  • Evangélikus gyülekezeti ház és lelkészlakás, Sárbogárd
  • NYME GEO Kar oktatási épület bővítése, átalakítása, Szfvár, Pirosalma u.
  • Evangélikus Óvoda, Bakonycsernye
  • Defloc Elektronika Bt., Székesfehérvár, Melencei u.
  • SPAR áruház átalakítás, Szfvár, Balatoni út
  • LIDL áruház, Tatabánya, Győri út
  • Székesfehérvár, sorházi lakás
  • Székesfehérvár, Almássy telep társasházi lakás

Rólunk

A Tri-Arc Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság 2002‑ben alakult abból a célból, hogy az alapítók különböző végzettségeit (építészmérnök, geodéta, közgazdász) hasznosítva három gazdasági ágat felölelve nyújtson komplex szolgáltatásokat.
2010 decembere óta az építésziroda Tri-Arc Építész Kft. néven, új társasági formában működik.
Amennyiben kérdése merül fel, kérem keressen meg elérhetőségeink egyikén!


Elsősorban építészeti és belsőépítészeti tervezéssel foglalkozunk.

Forduljon hozzánk bizalommal, ha

  • bontási, építési, fennmaradási engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy kiviteli tervekre van szüksége (kapcsolódó jogszabályok), legyen az kizárólag építészeti, vagy társtervezőkkel együttműködve generáltervezőként teljeskörű tervdokumentáció
  • látványtervet szeretne készíttetni meglévő terveiből
  • felmérési vagy megvalósulási tervekre van szüksége meglévő épületéről
  • meglévő terveiről más nézőpontból is kér véleményt, tervkritikát
  • termőföldként nyilvántartott területre szeretne építeni, és a művelésből kivonáshoz segítségre van szüksége
  • tanácsra van szüksége beépítéssel, tervezéssel kapcsolatban
  • nem szeretné magára venni a hivataljárás gondját
  • érdeklődik a megújuló energiák hasznosítása iránt, de nem tudja, hogyan alkalmazza saját épületére

A tervezés folyamán látványtervekkel és virtuális bejárással tesszük könnyebben elképzelhetővé a terveket.

A tervezés és kivitelezés folyamatáról részleteket itt találhat.

Székesfehérváron, Móron és környékükön az egyeztetés és az engedélyeztetés hivatalos procedúráját átvállaljuk, így Önnek nem kell a Földhivatalban és a Kormányhivatal Építésügyi Osztályán tölteni az idejét.
Ingatlan tanácsadással segítünk ügyfeleinknek a legjobb döntés meghozatalára.

Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tervezendő épület funkcionális és esztétikai egyensúlyának, az energiatakarékosságnak, a környezettudatos térformálásnak.

A HÁZ mindig egyedi, azt kell szolgálja és azt kell mutassa, aki él benne. A TERVEZŐ csupán segít ennek elérésében.
A tervezés nemcsak feladat, hanem kihívás, élvezet. Tervezéskor nemcsak az épület szépsége és használhatósága foglalkoztat, hanem a megvalósíthatóság, a mérnöki munka is.


Céginformációk

Adószám: 23088290-2-07
Cégjegyzékszám: Cg.07-09-019653
Bankszámlaszám: CIB 10700787-66187787-51100005
Statisztikai számjel: 23088290-7111-113-07
MÉK cégnyilvántartási szám: C-7-138
e-napló ügyfélszám (NÜJ): 261549751
felelősségbiztosítás kötvényszáma: 4822572 (2017.03.07.)
FMKIK nyilvántartási szám: FE23088290

Párazárási kérdések

Az alábbiakban egy gyakran előkerülő kérdésre igyekszem választ adni: hogyan és mikor kell (meglévő vagy új) fafödémen párazáró fóliát alkalmazni? Födém tetején történő párazáráskor bedunsztolódik‑e (és elrohadhat‑e) egy fafödém?
A kérdésre a választ úgy találjuk meg, ha ezeket a kérdéseket megválaszoljuk: Mitől lesz nedves? És ha nedves, megfelel‑e a hőmérséklete, hogy a károsító organizmusok (gombák, baktériumok) megtelepedjenek és elszaporodjanak? (ugyanez igaz a penészgombára is).

A lakótérben normálisan jelen lévő pára nem csapódik ki, csak ha lehűl, a (jól, hézagmentesen-átlapolva fektetett) hőszigetelés pedig ettől megóvja. A szigetelésben persze már lecsapódhatna, de abba a (jól, felületfolytonosan ragasztott-fektetett) párazáró fólia miatt nem jut be. A párazáró rétegnek ezért minden esetben a hőszigetelésen belül kell lennie! Technológialiag egyszerűbb egy összefüggő felületen, a födém tetején végezni a párazárást, így a rögzítés sem lyuggatja át.
A fóliát (részlegesen) helyettesítheti az agyagtapasztás, mivel annak is nagy a páraellenállása, azoban egy organikus dolog kevésbé megbízható, mint egy műanyag fólia, mivel adódhatnak hőmozgásból, kiszáradásból keletkező repedések, ahol viszont már nulla a páraellenállás (azaz lényegében szelel).

Fürdőben, konyhában lehet olyan, átlagosnál nagyobb páraterhelés (forró gőz), ami egyből kicsapódik, az megjelenhet a fafödémen, de akkor is csak nagyon hosszú ideig tartó folyamatos (közben nincs szellőzés/száradás) igénybevétel után megy tönkre!

A dunszt egy zárt, forró gőzös tartósítási eljárás, nem sok köze van egy házhoz, amiben élő emberek laknak, akik friss levegőhöz is szeretnének jutni. Az ehhez szükséges egészséges számú légcsere (szellőztetés, vagy gépi szellőzés) során kell távozzon a pára nagy része is a lakásból, nem a szerkezeteken keresztül! Persze, mivel különbözik a páranyomás (melegebb levegőnek nagyobb), és a helyiséget emberek használják, akik gyakran előbbre helyezik a fűtésköltséget az egészséges friss levegőmennyiségnél, ezért indul(hat) el páravándorlás a határoló szerkezeteken keresztül; ezt akadályozza meg a párazáró fólia (elsősorban kis páraellenállású könnyűszerketeteknél). A fólia síkján belül azonban lényegében egységes a páratartalom és telítettség is (amennyire egységes a hőmérséklet, nincsenek hőhidak, extrém lehűlő felületek). A lakás közepén álló faoszlop sem megy tönkre attól, hogy van körülötte, benne pára, nedvesség.

Ha mégis aggódna a páralecsapódás miatt, akkor a fafödém alján kell a párazárást elvégezni, ez esetben kell még egy burkolat (pl. gipszkarton álmennyezet) alá, ami véleményem szerint felesleges pluszkiadás, de lehet egy esztétikai értéknövelés is, illetve fémbevonatos fólia esetén a párazáró rétegnek közvetlen hővisszaverő képessége is van.
Arra is ügyelni kell, hogy a párazárás folytonos legyen - azaz, ahol falhoz csatlakozik, ott a csatlakozás is zárt (ragasztott) legyen, és a falszerkezet is hasonló páraellenállású; ne jusson a vakolatrétegen keresztül sem a födémhőszigetelésbe a párás levegő. Szélsőséges esetben a falat is érdemes párazárni és burkolni.

Mivel csak a födémről esett szó, így ez csak fél-válasz, hiszen az egész házat egyben kell vizsgálni-kezelni, mivel egyszerre működik minden határoló szerkezete! Egyik megváltoztatása eredményezheti a másik gyorsabb elhasználódását, tönkremenetelét, ha csak pontszerűen kezeljük!
Mielőtt átalakításba fogna bele, mindenképp kérje ki szakember tanácsát!

Energetika / Alternatív energia

A meglévő épület felújítása, vagy újonnan építés esetén elsőrendű fontosságú, hogy a felújítás befektetése megtérüljön, illetve az új házra költött milliók után ne kelljen sokat a fenntartásra fizetni; azaz a rezsiköltségei alacsonyak legyenek. Rendszerszemlélettel nézve, a rezsiköltségek nem csupán a fűtést és a villanyszámlát jelentik (bár egy meglévő, felújítatlan családi ház fűtési költsége a rezsi 50‑75%‑a!). Az épület és a benne élők egészére kell vizsgálni, hogyan tehető energetikailag leghatékonyabbá, hogyan lesz az épület energia-igénye a legalacsonyabb.

A legfontosabb szempont, hogy ne használjunk feleslegesen energiát. Ezt elérhetjük "beépített" szerkezetekkel és a használati szokásaink (át)alakításával, és jelentheti az energiabevitel csökkentését, alternatív és/vagy megújuló energiák hasznosítását, vagy saját energia termelését is.

A fűtési energia csökkentése nem azt jelenti, hogy 18°‑ig fűtünk és pulóvert hordunk a lakásban. Az energiahasználatot a benne élőkre kell szabni: egy kisgyermekes családban akár 23°ra is állítható a termosztát, és nem lesz lényegesen nagyobb a fűtési költség, ha az épület jól tarja magában az előállított hőt. Ezt -fűtőanyagtól és technológiától függetlenül- elsősorban jó (megfelelő anyagú és vastagságú, jól kivitelezett) hőszigeteléssel, kellő hőtároló tömeggel és megfelelő szellőztetéssel érhetjük el.
A hőszigetelés-szellőztetés alapkérdés, és együtt kezelendő (hőtechnika-páratechnika is együtt jár). Jogszabályok és szabványok írják elő az egészséges élethez szükséges légcsereszámot, azaz az elhasznált levegő frissre történő, óránkénti, légköbméterben kifejezett mennyiségét. Ha ezt a csereszámot betartjuk, akkor polisztirol hőszigeteléssel sem fog "bedunsztolódni" a házunk (a passzívházaknál alapkövetelmény a teljes légzárás); normális légcsere esetén a falakon keresztül a párának kevesebb, mint 1%‑a távozik.
A szellőztetést elvégezhetjük "manuálisan", az ablakok nyitásával: ilyenkor fontos, hogy gyorsan szellőztessünk, hogy csak a levegő cserélődjön, de a szerkezet ne hűljön ki.
A szabályozott (és ezáltal tervezhető-méretezhető) megoldás a gépi szellőztetés, ahol még arra is lehetőség van, hogy az elhasznált levegőből kinyert hővel előfűtsük a beszívott frisslevegőt. Az ilyen szellőztetőgépet nevezik rekuperátornak.
Az épület fűtésére előállított hő forrása szempontjából megközelítve, használhatunk gázt, biomasszát vagy elektromos áramot (a napenergiából nyert hő kevésbé alkalmas, mivel pont akkor rossz a hatékonysága (télen), amikor szükség van rá, a nyári túltermelést pedig nem lehet hosszú időre tárolni). Használati melegvíz fűtésére már alkalmas a napkollektor-rendszer, ilyenkor a (család méretétől függően 150‑300 literes) melegvíztartály két fűtökörös, azaz melegíti a napkollektor-rendszer, illetve szükség esetén a fűtési hő előállítására szolgáló fűtőberendezés is.
Gázkazánból már jogszabályi előírás, hogy csak zárt égésterű, kondenzációs, jó hatásfokú készülékeket szabad beépíteni. Előnye, hogy könnyen kezelhető, tiszta, kényelmes, alacsony a károsanyag- és szilárd anyag (korom, füst) kibocsátása. Hátránya a szolgáltatónak való kiszolgáltatottság.
Biomassza jelenthet bármely növényi alapú energiaforrást, ebből legelterjedtebb a fa, a pellet és a szalma elégetése. Az egyszerű kályha a legkevésbé hatékony, hőleadása ingadozó, a megtermelt hő nagy része a kéményen távozik. Fejlettebb megoldása a faelgázosító kazán, amely az égés során kétszer is biztosít levegő-utánpótlást, így első körben még csak fagázok keletkeznek, a második körben pedig ezek égnek el. A biomassza-fűtés hátránya, hogy a fűtőanyag védelmére száraz tárolót (a nedves fa fűtőértéke fele a száraznak), pelletnél vagy szalmabálánál a kazán (és adagoló) mérete miatt külön kazánhelyiséget is kell biztosítani; továbbá az elégetéskor keletkező hirtelen nagy hőmennyiséget akár több köbméteres puffertárolóban tárolni kell! Ez a puffertároló lehet épített tömeg (cserépkályha, tömegkazán), vagy víztartály is (vízteres kandalló, kazánra kötött fűtési víztartály). Hátrány még az elégetés után maradt salak (hamu) eltávolításának kényelmetlensége, főleg, ha a fűtőberendezés (cserépkályha) a nappali közepén készül... Előnye viszont a független, szigetszerű működés, amíg biztosított a fűtőanyag-utánpótlás, továbbá a fűtőanyag megújulása.
Elektromos áram alapú fűtésnél a legrosszabb a közvetlen fűtés (pl. olajradiátor, hősugárzó, villanykazán) ezért kerülendő, mivel itt 1 egységnyi elektromos energiából 0,7‑1 egységnyi hőenergia keletkezik. Jobb, de még mindig alacsony hatékonyságú megoldás az infrapanel, azaz az elektromos áramot közvetlenül infrahullámmá alakító berendezés, mely nem a levegőt fűti, hanem sugárzás átadása révén a sugárzást elnyelő testeket (embert, bútort stb.). Az áramot leghatékonyabban hőszivattyús rendszerrel tudjuk fűtésre használni, itt a hőforrás fajtájától függően (levegőből, folyadékból (talajvízből vagy akár szennyvízből), vagy talajból nyeri a hőt) 3‑6 egységnyi hőenergia is előállítható. Az áram alapú hőtermelés másik nagy előnye, hogy napelemekkel akár 100%‑ban fedezni tudjuk a működéshez szükséges áramot.

Az áram- és hőtermelés kombináltan, egy eszközzel is megoldható, ezt a megoldást hibrid kollektornak nevezik, és lényegében egy napelem alá közvetlenül szerelt síkkollektort jelent. Előnye, hogy a nyári túlmelegedés miatt romló teljesítményű napelemet hűti, a napelem hatékonysága sokkal kevésbé csökken, egyúttal a kinyert hőt puffertárolóba vezetve a használati melegvíz előállítására használható. Hátránya, hogy sérülés, tönkremenetel esetén egyszerre két megújuló energiatermelő rendszer esik ki.
A hibrid kollektor áramtermelése egy önálló napelemével megegyező, míg a hőtermelése egy önálló síkkollektornak kb. a fele.

Az elektromos energia "háztartási" felhasználása leginkább a szokásainktól függ: mennyi és milyen teljesítményű háztartási berendezést használunk, hogyan kezeljük a világítást. A nagy teljesítményű gépek áramfelvételét nemigen lehet befolyásolni, legfeljebb kis odafigyeléssel (pl. csak telepakolt mosogatógépet indítunk, csak akkora hűtőgépet használunk, amekkorára ténylegesen szükségünk van stb.).A szórakoztató elektronikai készülékek készenléti áramfelvétele is összességében lehet számottevő; hosszabb időre használaton kívül helyezett készülékeket célszerű áramtalanítani. A világítás vezérlésével, automatizálásával (jelenlétfigyelő rendszer alkalmazásával) elkerülhetők a feleslegesen "égve hagyott" lámpák; energiatakarékos/led‑es világítótestek használatával is néhány százalékkal csökkenthető az áramfogyasztás.
Nagyobb megtakarítás a gépészeti rendszerben érhető el: a nyári hűtést nem klímaberendezéssel, hanem a fűtést is szolgáltató, ilyenkor fordítottan üzemelő hőszivattyúval, vagy szellőztetőberendezéssel oldjuk meg. Gépesítés nélkül is kezelhető a nyári hőség: éjszakai szellőztetéssel, átszellőztetett padlással (tetőtérbeépítésnél a fedés alatti megfelelő méretű átszellőző réssel), fémbevonatos ("hőtükrös") tetőalátétfólia alkalmazásával passzív hűtési rendszert is létrehozhatunk.
Amennyiben a ház tetőszerkezetének hajlásszöge és tájolása (valamint teherbírása) megfelelő, akár aktív energiatermelés is lehetséges, napelem-rendszer telepítésével. A teljesen önálló, szigetszerű áramtermelés a megtermelt áram tárolási nehézségei miatt nem túl gazdaságos (akkumulátortelepek telepítése), ezért célszerű a szolgáltatóval termelési szerződést kötni, oda-vissza mérő óra alkalmazásával a fogyasztott és a megtermelt energia különbözetét fizetni. A napelem-rendszer méretezésénél nem érdemes túlméretezni, mivel a túltermelt mennyiséget a szolgáltató nagyon alacsony áron veszi át, így a plusz napelem-tábla bekerülési költsége jelentősen megnöveli a megtérülés idejét. Lapostetős épületekre is telepíthető, az ideális irányba tájolással, már 15°‑os hajlásszögű, leterheléssel rögzített segédszerkezettel megoldható a telepítés.

Az energiagazdálkodás nem merül ki a fűtési- és elektromos energiában. A környezeti erőforrások hatékony felhasználása is nagyon fontos. Bár Magyarország -jelenleg még- bővelkedik jó minőségű természetes vizekben, annak tisztítása, kezelése nagy terhet ró a környezetre.
A köztudatban még kevéssé vert gyökeret, hogy a vezetékes ivóvíz pazarlása a wc-tartály öblítésére vagy locsolásra használni. Előbbire teljesen megfelel használt fürdő/mosdóvíz, és mindkettőre a csapadékvíz. Ehhez csupán megfelelő méretű tartály(ok) telepítésére és egy‑egy szivattyú időnkénti működtetésére van szükség, és elérhetjük, hogy ténylegesen csak ivásra-főzésre, valamint tisztálkodásra használjuk az ivóvizet. Ennek megtakarításai ráadásul nemcsak a vízszámlában jelennek meg, hanem a szennyvízdíjban is, miután az elfolyó szennyvíz mennyiségét nem mérik külön, hanem a használt ivóvízmennyiséggel egyenlőnek számítják és számlázzák.

Ma (2018‑as árakon) egy két-három gyerekes családnak megfelelő egyszerű ház felépítése 35‑40 millió forint körül mozog, ha ugyanezt energiatakarékosra (akár passzívra) akarjuk építeni, akkor a költségek 10‑15 százalékkal növekedhetnek.
Egy jól megépített cserépkályha, egy hővisszanyerős szellőztetőgép, vagy egy hőszivattyú külön-külön egyaránt 1‑1,5 millió forintos beruházás, napkollektoros rendszer melegvíz termelésére 500‑800 ezer forint, napelem-rendszer csak használati áram fedezésére (kb. 2,6kWp, azaz 10 tábla, ami évente kb. 3500 kWh áramot termel) 1 millió forint, ha fűtésre (hőszivattyúra) is használjuk, még kétszer ennyi.
A leggyorsabban a jó hőszigetelés térül meg, akár már öt‑hat év alatt! Egy régi épület 3‑4 millió forintos költségű hőszigetelése és nyílászárócseréje gyorsabban megtérül, mint bármilyen banki lekötéssel.

Mindezek mellett pedig ott van a nem forintosítható környezettudatosság, az arról való gondolkodás és gondoskodás, hogy mit hagyunk örökül az utánunk következő generációknak, akikért felelősséggel tartozunk...


Az energetika állami szabályozásáról:

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) tárcanélküli miniszteri rendelet határozza meg az egyes épületekkel szemben támasztott követelményeket.
Az egyre szigorodó előírások jelenleg a használatba vételhez kötik az energetikai jellemzők kötelező teljesítését. Azaz, építeni még lehet a megelőző, kevésbé szigorú előírások szerint, de a használatbavételkor az épületnek már meg kell felelni az akkor aktuális mérőszámoknak.
A szigorítás az alábbiak szerint lép hatályba:
2018. január 1.‑től a "költségoptimalizált" szintet (rendelet 5. melléklet) minden épületnél;
2019. január 1.‑től a "közel nulla energiaigényű, KNE" szintet (rendelet 6. melléklet) a hatósági célú/tulajdonú épületeknél;
2021. január 1.‑től a "közel nulla energiaigényű, KNE" szintet minden épületnél teljesíteni kell.
Új épület esetében, ahol központi költségvetési támogatást is igénybe vesznek (pl. CSOK), 2015. január 1. óta már tervezni is csak "költségoptimalizált" szintű épületet szabad.

A KNE szint azt jelenti, hogy a "költségoptimalizált" szintnél alacsonyabb energiaveszteséggel szabad működnie, és a (tervezett) felhasznált energiát legalább 25%‑ban megújuló energiaforrásból (biomassza, nap-, szél-, vízenergia, geo-, hidro- vagy légtermikus energia) kell biztosítani.


Online ingyenes napelem-energia kalkulátor.

A napelemek tájolása és dőlésszöge szerinti várható teljesítmény-változás:

tájolás ╲ tetőhajlásszög 20° 35° 45° 60°
D 97,4% 100% 99,1% 93,0%
DK/DNY 93,9% 94,8% 93,0% 87,0%
K/NY 84,3% 80,5% 77,0% 69,6%

Napelemnél (áramtermelésre) az a cél, hogy minél több sugárzás érje egy egyéves periódus alatt, ehhez a 35‑38° az ideális; ilyenkor télen keveset termel, nyáron viszont sokkal jobban javítja az éves átlagot. Napkollektornál (hőtermelésre) az egyenletes teljesítmény fontosabb (télen is fűtsön, és nyáron kisebb hatékonysággal is elegendő hőt nyer ki), ezért jobb a 45°.

Naperőmű (napelem-rendszer) által termelt villamosenergia átvételéről, árairól a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet.

A kormány lakásépítés támogatási rendszerének jelenleg három formája működik: a CSOK (ezzel együtt az ÁFA-visszatérítési támogatás), az otthonfelújítási program és az ÁFA-kedvezmény
A betűszavak (pl. CSOK) illetve egyes fogalmak fölé húzva a kurzort, megjelenik azok jelentése!
További részletek a hivatkozott jogszabályhelyeken olvashatók.

CSOK

2016.02.11. óta külön kormányrendelet szól az új lakás építésére vagy vásárlására (16/2016. (II. 10.) Korm.r.), valamint a használt lakás vásárlására, bővítésére (17/2016. (II. 10.) Korm.r.) kapható lakástámogatás feltételeiről.

A fontosabb fogalmak:

  • építtető - az építési tevékenység megrendelője, az engedély vagy bejelentés jogosultja
  • igénylő - a kedvezményre jogosult nagykorú személy, aki az igényt a folyósító szerv részére benyújtja; házastársak, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként igényelhetnek.
  • folyósító - a bank, amely az igénylő részére MÁK által kifizetett összeget, illetve az egyidejűleg kért hitelt folyósítja, akivel igénylő erre vonatkozóan támogatási szerződést köt.
  • fiatal házaspár - házastársak, akik közül a kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét.
  • új lakás - a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített lakás; illetve a tetőtérbeépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha ezáltal legalább két új önálló (lépcsőházból megközelíthető, külön bejárattal rendelkező) lakás jön létre.

Az új lakásnak legalább egy 12 m2‑t meghaladó lakószobával, külön konyhával vagy további 4 m2‑es konyharésszel, fürdővel, wc‑vel és egyedi fűtéssel kell rendelkeznie, továbbá biztosítottnak kell lennie az elektromos közmű-, az ivóvíz- és szennyvízkezelés ellátásnak.
Új lakásnak minősül, és igényelhető a folyamatban lévő, félkész épület megvásárlásához és befejezéséhez is, ha az épület 2008. július 1. után kiadott építési engedély alapján épül. Szükség van viszont az előző építtető nevére szóló számlákra! (70% erejéig)
Igényelhető továbbá már megkezdett építkezés esetében is, a kérelem benyújtásakor már megfizetett bekerülési költségre.
Figyelem! 2017.január 1‑től már csak a hátralévő, készültségi foktól függő fennmaradó költségekre igényelhető!

Megszületett gyermek (25 éves korig), és 12. hetet betöltött magzat után az igénylő életkorától függetlenül igénybevehető.
Megelőlegezett kedvezményre (később születendő gyermek vállalása) csak fiatal házaspárok jogosultak.
Igénybevehető legalább egy éve gyámság alatt lévő, megárvult gyermek után is.
A vállalt gyermek "teljesítési határideje" egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év. Új lakásnál, a 10M Ft igénylése esetén a vállalt gyermek(ek) számától függetlenül 10 év. Örökbefogadás esetén (gyámhivatali alkalmasság-igazolással) +2 év.

Az együttköltözők a CSOK utolsó részfolyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjanak (munka, tanulás, ápolás vagy felnőtté válás miatti elköltözés okán van felmentés). Ugyaneddig kerül bejegyzésre a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom. A bentlakást a kormányhivatal ellenőrizheti!

Lakás vásárlásakor illetve eladásra történő építésekor a vevő nem lehet az eladó/építtető közeli hozzátartozója, élettársa, vagy (gazdasági társaság esetén) tulajdonosa.

Használt lakás vásárlása esetén az igénylőknek más lakásban legfeljebb 50% tuladoni hányada lehet.

Az igénybevétel feltétele a köztartozásmentesség, a büntetlen előélet, és a TB-biztosított viszony, valamint új lakásnál (és hitelfelvétel esetén) a hitelképesség is!

Az igénylés határideje lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 nap, bővítés esetén a munkák megkezdése előtt, új építés esetén a használatbavétel megtörténtét megelőzően. Határidőn túl a jogosultság megszűnik!

Az igényelhető összegről az alábbi táblázat segít eligazodni:

gyermekek száma új lakás építése vagy vásárlása használt lakás vásárlása vagy bővítés
hasznos alapterület*: igényelhető összeg hasznos alapterület*: igényelhető összeg
1 a lakás min. 40 m2 vagy
a családi ház min. 70 m2
600 000 min. 40 m2 600 000
2 a lakás min. 50 m2 vagy
a családi ház min. 80 m2
2 600 000 min. 50 m2 1 430 000
3 a lakás min. 60 m2 vagy
a családi ház min. 90 m2
10 000 000 min. 60 m2 2 200 000
4, vagy több** min. 70 m2 2 750 000**

*a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege (pince és garázs nélkül)
**később született gyermek után – csak használt lakás esetében, csak hiteltartozás csökkentésére – gyermekenként 400.000 Ft igényelhető.

Építési munkák (lakásépítés, bővítés) esetén az elfogadott (tervezett) bekerülési költség 70%‑ról (ha a támogatás összege ennél magasabb, úgy akkora összegről) saját névre szóló számlákat be kell mutatni!
Bővítés esetén a kapható támogatás összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%‑át! (azaz, ha csak a 70%‑ról van számla, akkor a támogatás nem lehet több a tervezett bekerülési költség 35%‑nál)
Számla csak a NAV által igazolt, "működő adóalany nyilvántartásban" szereplő számlaadótól fogadható el.
Lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát kell bemutatni.

Adó-visszatérítés

Adó (ÁFA) visszatérítési támogatást csak új építésű lakás után lehet igénybe venni. A támogatás igénybevételére a hitelintézettel támogatási szerződést kell kötni.
A támogatást a CSOK‑tól függetlenül, bárki igényelheti!
A visszatérítést a legeljebb 150 m2‑es lakás vagy 300 m2‑es családi ház építésének bekerülési költségeihez, illetve az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához lehet igényelni csak természetes személyeknek.
A támogatás egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2018. január 1‑jén vagy azt követően kiállított számla alapján és legkésőbb 2024. december 31‑ig igényelhető.
A támogatás összege a benyújtott számlá(k)ban szereplő összeg ÁFA tartalmával megegyező, de 27%‑os ÁFA tartalmú számlák esetén legfeljebb 5.000.000 Ft.

Otthonfelújítási program

Az otthonfelújítási program keretében az építési költségek fele, de legfeljebb 3 millió Ft erejéig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a gyermeket nevelő/váró családok. Feltétel, hogy az igénylő és a jogosultságot megalapozó gyermek legalább egy éve a támogatással érintett ingatlanban rendelkezzen lakóhellyel (kivéve, ha a tulajdonjog egy éven belül került bejegyzésre), legalább 50% tulajdonrésszel. Feltétel továbbá az igénylést megelőző elmúlt egy éves TB-jogviszony legfeljebb 30 napos megszakítással.
A támogatás összegében fele-fele arányban számolható el anyag- illetve munkadíj, azaz a támogatás összege legfeljebb a kisebb díj duplája (de max.3mFt) lehet.
Igényelni a Magyar Államkincstárnál kell, utólag, az utolsó kiállított számlát követő 60 napon belül, legkésőbb 2022. december 31‑ig. Az igényléshez szükség van a számlákra és a kivitelezési szerződésre is! Benyújtás előtt érdemes tájékozódni az államkincstár weboldalán.
Jogszabály, részletek: a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm.r..

ÁFA-kedvezmény

Az ÁFA-kedvezményt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szabályozza.
A 82.§, a 86.§.j) pontja és a 3. melléklet 50‑51. pontja alapján 5% ÁFA terheli az olyan ingatlan (ingatlanrész) és a hozzá tartozó földrészlet értékesítését, amelynek használatbavétele még nem történt meg; vagy a használatbavétele megtörtént, de a (jogszerű) használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Figyelem! Az 5%‑os adókulcs nem alkalmazható 150 m2 feletti lakás vagy 300 m2 feletti családi ház (egylakásos lakóépület) esetében, ott szintén 27% az ÁFA-tartalom.

Alábbiakban a tervezés, engedélyezés, kivitelezés és használatbavétel folyamata, résztvevői, fogalmai, várható költségei.
A betűszavak (pl.FMV) illetve egyes fogalmak fölé húzva a kurzort, megjelenik annak jelentése!

Amennyiben kérdése merül fel, kérem keressen meg elérhetőségeink egyikén!


A jelenlegi építési jogban az építési tevékenység (építés vagy bontás) hatósági szempontból négyféleképpen végezhető:

  • építési engedéllyel, kiviteli terv alapján és e-napló vezetésével,
  • egyszerű bejelentéssel, e-naplóval, illetve magánszemély saját használatra történő építésénél e-napló nélkül,
  • engedély és bejelentés nélkül, DE kiviteli tervvel és e-naplóval,
  • vagy szabadon (engedély, bejelentés, kiviteli terv és építési napló nélkül).

Egyszerű bejelentéshez kötött a lakóépület építése vagy bővítése; legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületig lakásszámtól függetlenül, illetve 300 m2 felett akkor, ha az építtető saját részre épít/bővít egylakásos épületet.
Engedélyhez kötött minden olyan építés, ami bejelentéshez nem kötött és nincs benne az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listájában (312/2012. Korm.r. 1.sz melléklete)
A bontás is építési (építőipari kivitelezési) tevékenység! Engedélyhez kötött, ha műemlék/örökségvédelem alatt áll, illetve ha a beépítés zártsorú/ikres és a bontás a csatlakozó tartószerkezetet érinti.
Engedélyhez és bejelentéshez nem kötött építési tevékenység bármikor elkezdhető, azonban egy bizonyos (méret, tulajdonság) korlát felett csak kivitelezési tervdokumentáció birtokában, e-napló vezetése mellett (bővebben a kivitelezés résznél).


Építési engedélyezés
Egyszerű bejelentés

1. Tervezés

Az adott telekre, a helyi, országos és egyéb előírások (pl. HÉSZ, az Étv., OTÉK, OTSZ) feltételei szerint, az általuk meghatározott építési helyen (jogi terület, amely határain belül az épület elhelyezhető), a terep adottságainak megfelelően, az építtetői igények (szobaszám, tájolás, helyiségszükséglet, költségkeret stb.) azaz a tervezési program meghatározása, és ez alapján az épület megtervezése.

A tervezés során a kiindulási alapadatok és az építtetői igények alapján alaprajzi és tömegvázlato(ka)t készítünk, majd -változtatási igény esetén- addig módosítjuk, míg minden fél számára megfelelő, esztétikus és előnyös megoldást találunk. Eközben szükség esetén egyeztetünk a szakhatóságokkal is (örökségvédelmi/régészeti-, vízügyi-, népegészségügyi-, élelmiszerlánc-biztonsági stb. hatóság). Az építtető és a szakhatóságok által is elfogadott vázlattervet ezután részletesen kidolgozzuk hatósági engedélyezésre vagy az egyszerű bejelentésre alkalmas tervdokumentációvá.
Az ehhez szükséges időtartam legalább két hónap, nagyrészt attól függ, mennyire sikerül az átadott információk alapján eltalálni az építtetői szándékot és ízlést.


Az engedélyezési tervdokumentáció tartalma:

  • helyszínrajz
  • alaprajzok minden eltérő szintről
  • metszetek a megértéshez szükséges számban, de legalább kettő
  • homlokzati nézet rajzok
  • műszaki leírás, mely tartalmazza a telek és az épület beépítési adatait, a betervezett anyagok és szerkezetek lényeges jellemzőit, valamint általános tartószerkezeti, gépészeti, épületvillamossági és tűzvédelmi leírást, és számításokat

A tervezés költségei:

  • hiteles térképmásolat 3000 Ft
  • geotechnikai jelentés (talajmechanika), ennek a költsége kb. 150eFt+ÁFA
  • tervezői díjak (statikus és építész) egyedi, a tervezési program alapján; egy kb. 100 m2 méretű épületre kb. 500eFt+ÁFA, egy garázsra kb. 200eFt+ÁFA
  • különleges esetben gépész és épületvillamossági tervezői díj, egyedi, a tervezés mélységének függvényében
  • szükség esetén szakági tervezés (környezetvédelmi, közlekedési, kertészeti terv) egyedi, a tervezési program és a jogszabályi előírások alapján
  • szükség esetén geodézia (terepfelmérés) kb. 60eFt+ÁFA
    A geodézia mellőzhető, ha a terepre ültetés tervezésénél elegendő a szemrevételezéses becslés, és az ebből adódó pontatlanságokat a földmunkával pótoljuk.

A bontási engedélyezési tervdokumentáció tartalma:

  • alaprajzi leírás
  • tartószerkezeti és épületszerkezeti leírás, tartószerkezeti szakvélemény
  • bontási technológiai leírás
  • fotódokumentáció

A bontási tervek elkészítési díja egy átlagos családi házra 120eFt+ÁFA, ebből a tartószerkezeti szakvélemény díja 50eFt+ÁFA.

Jogszabályi kötelezettség a kiviteli tervek készítése, erről bővebben a kivitelezés résznél.

A bejelentést a 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet szabályozza.
Egyszerű bejelentéshez nem szükséges a hatóság előzetes engedélye, közvetlenül (15 nappal) a kivitelezést megelőzően kell az építést bejelenteni, azonban teljeskörű (az épület bonyolultságának megfelelő részletezettségű) kiviteli terveket kell készíttetni.
A HÉSZ rendelkezései közül csak bizonyos alapkövetelényeket kell figyelembe venni (építési hely, %‑os megengedett beépíthetőség, épületek/rendeltetési egységek száma, építménymagasság, minimális zöldfelület nagysága, helyi vagy országos értékvédelem, régészeti-, táj- és környezetvédelem, védőtávolságok), és szakhatósági állásfoglalást sem kell kérni, csak egyeztetni.
Ugyanakkor be kell tartani a település -amennyiben rendelkezik ilyennel- településképvédelmi rendeletében foglaltakat. A településképvédelmi rendelet írhat elő formai, anyag- vagy színhasználatbeli megkötéseket
Az épület építészeti (egyébként is kötelező) tervein túl a jogszabály előírja tartószerkezeti, gépészeti és épületvillamossági tervek elkészíttetését is.
A tervezés időtartama ezért ezeknek a szakági terveknek a készítésével megnő.

2019. október 24. óta az egyszerű bejelentési tervdokumentáció tartalma:

  • helyszínrajz
  • alaprajzok minden eltérő szintről
  • metszetek a megértéshez szükséges számban, de legalább kettő
  • homlokzati rajzok, egész telken átmenő terepmetszettel
  • műszaki leírás aláírólappal, mely tartalmazza a telek és az épület beépítési adatait, a betervezett anyagok és színek leírását, tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági leírást
  • tartószerkezeti tervek

A tervezés költségei, egy kb. 160 m2+garázs méretű egylakásos, földszintes lakóházra, kb. 1.200eFt+ÁFA (talajmechanikával 1.350eFt+ÁFA) az alábbiak szerint:

  • építészeti tervek kb. 600eFt+ÁFA
  • tartószerkezeti tervek kb. 450eFt+ÁFA, szükség esetén talajmechanika kb. 150eFt+ÁFA
  • gépészeti leírás, energetikai számítás kb. 100eFt+ÁFA, de teljeskörű tervek kb. 600eFt+ÁFA
  • épületvillamossági leírás kb. 50eFt+ÁFA, de teljeskörű tervek kb. 200eFt+ÁFA
  • változó terep esetén geodézia kb. 80eFt+ÁFA

Egyszerű bejelentésnél -amennyiben az építtető nem nyilatkozik arról, hogy magánszemély, és saját használatra épít- jogszabályi kötelezettség a kivitelezés során megejtendő tervezői művezetés legalább hat alkalommal, mely hat alkalomért járó munkadíj legfeljebb az aktuális legkisebb havi munkabér (illetve garantált bérminimum) másfélszerese (2020‑ban 315.900Ft, azaz alkalmanként max. 52.650Ft)
A tervezői művezetésről a tervezési szerződésben kötelező rendelkezni.


2. Hatósági kontroll

A beadott tervdokumentációt a hatóság ellenőrzi, hogy megfelel‑e a jogszabályoknak. Egyszerű bejelentésnél nincs előzetes hatósági kontroll, csak a kivitelezés során, illetve a befejezést követő három éven belül vizsgálhatja az építésfelügyelet az építési tevékenység jogszerűségét.


Az engedélyezési eljárásokat a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szabályozza.
A beadott engedélyezési tervdokumentációt a hatóság minden jogszabály szempontjából ELŐZETESEN elbírálja, szükség esetén szakhatóság bevonásával (pl. régészet, környezetvédelem, vízügyi szakhatóság), az eljárás jogszerű időtartama így két hónap is lehet. Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az illetéket vissza kell fizetnie.
Az eljárás végén engedély határozatot adnak ki, annak jogerőre emelkedése (15 napon belül egyik ügyfél sem fellebez) után kezdhető az építkezés.
Az engedély hatálya 3 év, azon belül megkezdett építés esetén a megkezdéstől számított további 5 év, mely kérelemre egy évvel meghosszabbítható.

A végleges építési engedélytől engedélyhez kötött építési tevékenységgel eltérni -bizonyos kivételektől eltekintve- csak módosított engedéllyel lehet. A kivételeket a 312/2012. rendelet 22. § szabályozza, eszerint nem kell módosítani az engedélyt, ha az eltérés nem változtatja meg az építmény tömegét (befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját), helyét (telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit), illetve -helyi védelem alatt álló épület esetén- településképet meghatározó homlokzati elemeit.
Amennyiben a kivételes eltérések a teherviselési tulajdonságot érintik, annak megfelelőségét az építési naplóban igazolni kell (FMV bejegyzéssel)!
Zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén minden esetben módosított építési engedélyt kell kérni, ha a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét érinti.
A módosítás az engedélyezéssel azonos eljárás.
Eltérés esetén a használatbavételhez megvalósulási tervet kell készíttetni!

Az építésügyi hatósági eljárás 2020 január 1. óta illetékmentes! Szakhatóság közreműködése esetén lehet annak is díja, pl. környezetvédőknek 14.000 Ft, régészeknek, vízügynek nincs.

A bejelentés a tervdokumentációnak (az építtető vagy meghatalmazottja által) az ÉTDR‑be történő feltöltésével történik meg.

Bejelentés alapján a bejelentett épület 10 évig építhető, ha azalatt nem készül el, a már megépült részeket is el kell bontani.
A jogszabályi megfelelést a kivitelezés során ellenőrzi az építésfelügyeleti hatóság.

Ha a bejelentett tervektől eltérően szeretnék építeni (eltérésnek számít az alaprajzi méretet, építménymagasságot, rendeltetési egységek számát, telken belüli elhelyezkedést érintő eltérés), akkor az e-naplóba feltöltött, a változásról készített tervdokumentációval módosítani kell a bejelentést, kivéve, ha magánszemély saját részre épít, ebben az esetben a használatbavételhez megvalósulási tervet kell készíttetni.

A bejelentés díjtalan, azonban e-napló készenlétbe helyezéséért -amennyiben nyitnak e-naplót- az építmény értékétől függő egyszeri díjat kell fizetni (pl. 50mFt alatt 2620Ft, 50‑100mFt 3930Ft, stb.).


3. Kivitelezés

A tényleges építési tevékenység megkezdhető:

  • végleges (jogerős) építési/bontási engedély birtokában, vagy
  • az egyszerű bejelentés benyújtását követő naptól számított 15 nap elteltét és az e-napló készenlétbe helyezését követően.

A kivitelezés megkezdéséhez elengedhetetlen az építtetőn kívüli más, az ingatlannal rendelkezni jogosult (pl. többi tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozata!


A kivitelezést a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet szabályozza.
A kivitelezés résztvevői, fogalmai:

  • építtető - az építési tevékenység megrendelője, az engedély vagy bejelentés jogosultja
  • kivitelező - az a jogi személy (vállalkozó, kft) akinek a tevékenységi körében szerepel az építési tevékenység, és van (alkalmazott/szerződött) felelős műszaki vezetője. Kivitelező lehet generálkivitelező (mindenre vállalkozik, és egyben -esetleg alvállalkozók bevonásával- végzi el a munkákat), vagy egyes részmunkákra (pl. csak ács) szerződve.
  • FMV - felelős műszaki vezető, a kivitelező embere, aki a munkát ténylegesen irányítja, és van erre jogosultsága (papírja, engedélyszáma)
  • műszaki ellenőr - az építtető embere, aki a kivitelezőt ellenőrzi, az elkészült munkarészeket átveszi/jóváhagyja. Ha az építtető több kivitelezővel szerződik és a tevékenység e-napló köteles, illetve műemlék esetén kötelező alkalmazni. Szintén jogosultsághoz (engedélyszám) kötött.
  • építésfelügyelet - a kivitelezési tevékenységet műszaki és jogi szempontból ellenőrző hatóság; ha kimennek ellenőrizni, vizsgálják a műszaki megoldásoktól kezdve a kiviteli tervek meglétén át a jogosultságok érvényességét és a szerződéseket is.
  • kiviteli tervek - minden részletre kiterjedő tervdokumentáció, mely az építési tevékenység tényleges megvalósításához szükséges információt, utasítást tartalmazza; továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, berendezés helyzetét, méretét, minőségét.
  • költségvetés kiírás - (árazatlan) mennyiségi kimutatás műszaki tartalommal, mely alapján a kivitelező(k) egyértelmű árajánlatot tud(nak) adni (a kivitelező is elkészítheti, az árajánlat lényegében egy árazott költségvetés-kiírás).
  • e-napló - elektronikus építési napló, amit az építés/bontás megkezdése előtt meg kell nyitni; az építés akkor kezdődik, amikor a munkaterületet az építtető átadja a naplóban a kivitelezőnek. A kivitelező (vagy az általa megbízott FMV) vezeti, de létrehozni (készenlétbe helyezni) az építtető feladata, amiben a kivitelező vagy a tervező segíthet. A készenlétbe helyezés díja az építmény értékétől függ, min. 2620Ft.
  • tervezői művezető - olyan tervező, akivel az építtető erre szerződést köt; egyszerű bejelentésnél bizonyos esetben kötelező alkalmazni legalább hat alkalomra

A FMV munkadíja a kivitelező dolga (vele szerződik), műszaki ellenőr díja egyedi.

Kiviteli tervdokumentációt kell készíttetni minden, engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, illetve az olyan engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenység esetében is, amelynél:

  • a tartószerkezet támaszköze legalább 5,4m
  • monolit vasbeton tartószerkezet készül (az 5,4m‑nél kisebb fesztávú előregyártott födém koszorúja kivételével)
  • az épület a terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz
  • pinceszint esetén a pince padlóvonala a tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van ("magasföldszintes" épület) és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/ m2
  • a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz
  • a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága legalább 3,0 méter (a koszorú nem számít megtámasztásnak)
  • 1,5 méternél magasabb támfal legfeljebb 2,0 kN/ m2 felszíni teherrel
  • a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A”
  • az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak
  • építmény bontásakor, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3‑t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert; vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.

A kiviteli tervdokumentáció megléte az építtető felelőssége!

Kötelező építési naplót vezetni minden kivitelezési dokumentációhoz kötött esetben! A napló vezetése csak olyan egyszerű bejelentés esetén mellőzhető, ahol az építtető magánszemély, és nyilatkozik arról, hogy saját használatra épít.


A kiviteli tervdokumentáció

A kiviteli terv tartalmát a MÉK és az MMK szabályzatai határozzák meg.
A kiviteli dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a kamarai szabályzatok figyelembevételével határozza meg. Ezzel együtt a dokumentációnak minden esetben része

  • a kivitelező által készített, a kivitelezés megszervezéséhez szükséges részletezettségű munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, valamint egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek
  • (tervezési programban megnevezett) üzemeléstechnológiai terv
  • az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció
  • az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció

A bontási kiviteli tervdokumentáció tartalma a bontási engedélyezési dokumentációval megegyezik; amennyiben nem engedélyköteles, úgy tartószerkezeti szakvéleményt nem kell készíttetni.

A kiviteli tervek egyediek, az engedélyterv alapján lehet rá ajánlatot adni.

Egyszerű bejelentésnél a bejelentési dokumentáció egyben a kiviteli tervdokumentáció, amit az ÉTDR‑be kell feltölteni a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal. A dokumentáció tartalma fentebb, a tervezés résznél található.


Az építtető felel:

  • az építéshez szükséges (pénzügyi) fedezet biztosításáért
  • a tervező, a kivitelező, a műszaki ellenőr kiválasztásáért
  • a jogerős engedélyek, vagy bejelentés meglétéért
  • a kiviteli tervekben foglaltak betartatásáért
  • az e-napló és az első e-főnapló készenlétbe helyezéséért, a kivitelezéshez szükséges dokumentumok meglétéért
  • a kivitelezés ellenőrzéséért
  • a használatbavételhez szükséges járulékos feladatok (terep- és kertrendezés, járulékos építmények (pl. közműpótló építmények) megléte, felvonulási épületek elbontása) elvégzéséért

Az építtető és a kivitelező együttesen felelős a kivitelezés során keletkezett hulladék jogszerű elszállításáért.


4. Használatbavétel

Az építés befejezésekor a kivitelező átadja a munkaterületet (e-naplóban), a naplót le kell zárni, annak összesítő lapja kell a használatbavételhez.
Új építésű épület használatbavételéhez el kell készíttetni az energetikai tanúsítást, ez a FMV nyilatkozat alapján max. 15000Ft.
Az épület feltüntetéséhez geodétát kell hívni, aki elkészíti a változási vázrajzot, a földhivatal azt záradékolja, majd a geodéta feltölti az OÉNY‑be. Ez munkadíjjal-eljárási díjjal összesen kb. 60‑80.000Ft.


Építési engedély alapján épített épületre, amennyiben az építési engedélyezéskor szakhatóság közreműködött, és az engedélyhez kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, használatbavételi engedélyt kell kérni; egyéb esetben pedig használatbavétel tudomásulvételét.

A használatbavételi engedélyezési eljárás illetéke alapesetben az építésével megegyezik (pl. 25.000Ft), a tudomásulvételé 10.000Ft.
Szakhatóság közreműködése esetén itt is van annak díja, pl. környezetvédőknek 6.500 Ft.
Illetékmentes az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

Egyszerű bejelentés alapján épített épület használatbavételéhez az épület meglétére hatósági bizonyítványt kell kérni az építésfelügyeleti hatóságtól.
A kérelemhez mellékelni kell az energetikai tanúsítványt, a statisztikai adatlapot, illetve e-napló nélkül végezhető építés után a kivitelező (e-napló összesítő lapján megtett) nyilatkozatát, továbbá megvalósulási tervet, ha a dokumentációtól a kivitelezés során eltértek.
A hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díját egy egyelőre nem létező kormányrendeletnek kell meghatároznia; 2017. április 27. előtt az építési törvény határozta meg, aszerint:

A bejelentéstől számított évek számaFizetendő díj
0-3díjmentes
3-4200 000 Ft
4-5400 000 Ft
5-6600 000 Ft
6-7800 000 Ft
7-81 000 000 Ft
8-91 200 000 Ft
9-101 400 000 Ft

A bejelentés alapján épült lakóépület rendeltetése a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig nem változtatható meg!
Amennyiben a bejelentés alapján történő építés 10 éven belül nem valósul meg, a már elkészült épület(részek)et el kell bontani!

A jogszabályok korábbi állapota kereshető a Nemzeti Jogszabálytár ingyenesen hozzáférhető keresőjében.


Az engedélyezési tervekre (elvi, bontási, építési) és eljárásokra vonatkozó, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet. Itt található, mely esetekben milyen hatósági eljárást kell kérelmezni.
Továbbá az eljárásban résztvevő szakhatóságok kijelölését meghatározó 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet. Ennek 1. melléklete 4. "Építésügyi ügyek" részében található az építésügyi eljárások szakhatósági megkeresésének feltételei.

A lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Kormányrendelet.

A kivitelezésre vonatkozó 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet.
Ennek 22.§‑ban található, milyen esetekben szükséges kiviteli terveket készíttetni. A kiviteli tervek tartalmára a MÉK és az MMK vonatkozó szabályzatai az irányadók.

Az építésügyi bírságról szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet (OTSZ).

A településképi eljárásokkal kapcsolatos 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet.

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet.

Műemlék épülettel kapcsolatos eljárásokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Kormányrendelet.
Ennek 63.§ és 64.§‑a írja elő, milyen esetekben szükséges örökségvédelmi engedély vagy bejelentés, illetve 3. melléklete tartalmazza a szükséges dokumentációt.

Út engedélyezéssel, forgalomba helyezéssel kapcsolatos 93/2012. (V. 10.) Kormányrendelet.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SZCSM-EüM rendelet.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet.

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról (és ezek engedélyezéséről) szóló 146/2014. (V.5.) Kormányrendelet.

A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI.9.) BM rendelet.

A tervezők szakmagyakorlásának feltételeiről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormányendelet.

Kutak engedélyezéséhez szükséges terv tartalma a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklete.

Naperőmű (napelem-rendszer) által termelt villamosenergia átvételéről, árairól a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII.23.) Kormányrendelet.


Az építéshatósági eljárások 2021. január 1. óta illetékmentesek! A szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjai.

A földhivatal eljárási és igazgatási szolgáltatási díjai.


Székesfehérvár és a környező települések szabályozási tervei, valamint a székesfehérvári településkép-védelemmel kapcsolatos előírások.
Településképi vélemény kéréséhez, valamint településképi bejelentéshez kitöltendő kérelem (új ablakban nyílik meg).
A székesfehérvári polgármesteri hivatal telefon- és e-mailcím jegyzéke.

Mór helyi építési szabályzata, településrendezési tervei és a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda letölthető anyagai.
A móri polgármesteri hivatal elérhetőségei.

A gárdonyi polgármesteri hivatal telefon- és e-mailcím jegyzéke.

404

Ez az oldal nem (vagy még nem) létezik.


Elnézést a kellemetlenségért, az új triarc.hu weboldal még fejlesztés alatt áll. Próbálja meg megkeresni az oldalt az old.triarc.hu-n.

Véleményezés, tervkritika

Gyakran előfordul, hogy a Megrendelő szeretne friss szemlélettel, véleménnyel egyeztetni a már elkészült, vagy készülőben lévő terveiről.

Ha kíváncsi más szakember véleményére is a készülő/elkészült lakásával, házával kapcsolatban, küldje meg nekünk (akár teljesen anonim módon) a kritikára ajánlott terveit PDF vagy JPG formátumban, és mi szívesen megosztjuk Önnel véleményünket, természetesen teljes diszkréció és a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett.
Kérem, hogy a terv értelmezhetősége érdekében ne CSAK alaprajzot, de metszeteket, helyszínrajzot (tájolás, telken belüli elhelyezés miatt) is küldjön. Kivéve természetesen, ha a felkérés csak az alaprajzra vonatkozik.

Pozitív visszajelzés esetén segítünk a tervek átdolgozásában, esetleges áttervezésében is.

Keressen minket elérhetőségeink valamelyikén.

Igazgatási szolgáltatási díjak

Az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete szerint:

  • járási hivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatala; szakhatósági eljárási díja nincs.
  • megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (ÉbÁI); szakhatósági eljárási díja nincs.
  • járási hivatal járási népegészségügyi intézete (ÁNTSZ); szakhatósági eljárási díja 8.700,- Ft.
  • tűzvédelmi szakhatóság; szakhatósági eljárási díja nincs.
  • környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KTVF); szakhatósági eljárási díja építési engedélynél 14.000,- Ft, használatbavételi engedélynél 8.500,- Ft.
  • megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága; szakhatósági eljárási díja nincs.
  • megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége (NKH); szakhatósági eljárási díja nincs.
  • járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala (KÖH); szakhatósági eljárási díja 3.000,- Ft.

A szakhatóság eljárási díját az alapeljárás megindításával egyidejűleg kell megfizetni!

Földhivatal eljárási díjai

A Földhivatal eljárási (igazgatási szolgáltatási) díjai az 1996. évi LXXXV. tv. (Díjtörvény), és a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM egüttes rendelet alapján.

hiteles tulajdonilap-másolat:
6250.- Ft/ingatlan
(nem hiteles tulajdonilap-másolatot csak elektronikus dokumentumként lehet kérni (TakarNet-en keresztül) 1000.- Ft/ingatlan)

hiteles térképmásolat:
3000.- Ft/ingatlan
(nem hiteles térképmásolat: 2400.- Ft/ingatlan)

ingatlan-nyilvántartási eljárás:
elsőfokú eljárás (pl. telekalakítás, tulajdonjog-változás bejegyzése, stb.; kivéve jelzálogjog): 6600.- Ft/ingatlan
jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása: 12600.- Ft/ingatlan
társasház alapítás, illetve társasházi alapító okirat módosításának bejegyzése: 6 600.- Ft/társasházi különlap; de max. 100 000.- Ft
Soron kívüli eljárás (ügyfél kérelmére): 10000.- Ft
Körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés: 10 000.- Ft/határozat

telekalakítási eljárás:
változással érintett ingatlanonként (önálló helyrajzi szám): 14000.- Ft eljárási díj (a 166/2009. (XII.9.) FVM rendelet alapján).

termőföld végleges más célú hasznosításának eljárása:
30000.- Ft eljárási díj, valamint 10000.- Ft szakhatósági eljárási díj (a növény- és talajvédelmi hatóság eljárási díja)


A Székesfehérvári Járási Földhivatal honlapja, nyitvatartása, elérhetősége.

A tulajdoni lap bármely ügyfélkapus regisztrációval rendelkező állampolgár számára lekérdezhető itt (az első bekezdés - ingatlan mérete, művelési ága - lekérdezése havi 20db erejéig díjmentes).

Cím

Görgető link
Sima link
rövidítés


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.